Tegnap lattam a Thor 3-at a moziban.

Akik valoban ismernek, azoknak furcsa lehet hogy egy Thort nezek es raadasul irok is rola. Valo igaz hogy a Marvel nem muvel csodakat, de a Thor cimu film ket dologert mégis a szivem csucske: Tom Hiddleston jatekaert es Loki-imadatom miatt.

Filmkritika kovetkezik.

A Thor 3 egy sorozatba illetszkedik: Thor 1, The Avengers, Thor 2, Thor 3.

Oszinten szolva tartottam attol hogy a film leragott csontokkal fog elohozakodni, es egy uresfeju, izmos szepfiut latunk ujra a kepernyon egy idiota kalapaccsal; es a filmet a mellekszereplonek kinevezett kisteso, Loki cipeli el a hatan, mint akarhanyszor, amikor megjelenik egy filmben. De most eloszor nem egeszen igy van, mert a scenario meglehetosen "jo" (vigyazat, egy Marvel filmrol beszelunk!) 

Eloszor is, Chris Hemsworth vett nehany lecket valami jo tanartol es egy picit jobban jatszik mint korabban. Jobban is elvezi a szerepet, es magat a szerepben; ez pedig a legnagyobb ajandek, amit egy nezo kaphat: egy szineszt aki elvezi a jatekot.

Jeff Goldblum eleve egy nagyszeru szinesz, imadja a szerepet, ugyes konnyedseggel jatszik. Semmifele erolkodes nincs benne.

Cate Blanchette is jo szinesz, de nincs mit jatszania, csak verekednie egy idetlen feldisszel a fejen: nem is megy melyre a szerepben. Szandekosan. Latszik a szineszi (rendezoi?) valasztas a felszinesseg mogott.

Emlitesre melto, nem ebben a szerepben de amugy, Mark Ruffalo. O jatsza Hulk-ot es a Hulkka valtozo Bruce-t. Egy remek szinesz aki nem kimondottan az ilyen jellegu filmekben bontakoztatja ki tehetseget. Emberileg is megnyero, aki "Az eletem nelkulem"  (egy film amit kotelezo megnezni!) jellegu, csodalatos filmekben remekel.

A szereposztast Karl Urbannal egeszitettek ki, aki Eomert jatszotta a Gyuruk uraban, es itt is hozza a tole elvart, megbizhato, biztos szinvonalat. Nem nyujt ujat; azt adja, amit adhat a szerepet tekintve.

Ami Tom Hiddlestont illeti, evekkel ezelott eppen Loki szerepevel futott be. Az elso reszben egy nagyon mely, megsebezett, szulei (foleg apja) altal tonkretett, shakespear-i antagonista. Ravasz, alsagos, elegans, ovatos, es foleg szetrepeszti az ambivalencia. Aztan az elso reszben megtudja hogy az apja nem igazi apja, azt feletelezi hogy ezert kerul a nala sokkal ostobabb batyja a tronra; raadasul imadott anyja sem az anyja. Duhos es feltekeny a batyjara, ingerlekeny, keseru, versenyzik az anyaert es megprobal megfelelni egy kegyetlen apanak; es bebizonyitani hogy az imadott batyja egy uresfeju senki. Verszerinti apja is belekeveredik a tortenetbe, akinek Loki szovetseget ajanl (elarulja neki a nem verszeritni, de ot felnevelo apat annak az apanak, aki ot egyszruen letette egy sziklara kisbabakent), de amikor ez utobbi a neveloanya ellen fordul, megoli ot. Egyszoval egy verbeli dramai hos, aki utan mindenki megnyalna mind a tiz ujjat. A szinesz pedig brillians. Ugy lattam a Thor 1-et hogy egyaltalan nem allt szandekomban megnezni: Tom egyszeruen odaszogezett a kepernyohoz a fajdalmas ambivalenciajaval, nyugtalan ertelmevel. Ami mellekszalnak indult es azert irodott, hogy Thort bemutassa, eletre kelt es szetfeszitette a kereteket. Loki tehat foszerepet kapott az Avengers-ben, ahol egyertelmuen atall a gonosz oldalra: kiralysagot igertek neki, hat kiraly lesz, ha beledoglik is (vagy mindenki mas...). A keseruseget gyulolet veszi at, megtagadja apjat es testveret, akivel azert megprobalja megertetni, mi zajlik benne. Vegul megfekezik ot, es visszaviszik Asgardra, ahol aztan a Thor 2 kezdodik. A szinesz itt szinesiti es melyiti a figurat. Az anyjuk meghal (egyebkent Loki meg hibas is benne valamennyire), a testerviszaly tovabb fokozodik, mig aztan az anyjuk halala kapcsan a figura teljesen osszetorik (egy-ket fontos resz sajnos kivagasra kerult a filmben), es osszefog a testverevel hogy bosszut alljanak anyujert (Innen a hires mondat ami rovid ido alatt film-imadok kedvenceve valt: "a haragomban bizhatsz (trust my rage!)"). A Thor 2 Loki figrajahoz jo adag komediat is hozzaadott. Persze egyfolyataban cukkoljak egymast Thorral; a vicces szobeli bunyok neha majdnem verekedesig fajulnak; de az egesz rendkivul szorakoztatoan van megirva.

A Thor 3-ban nem latunk elmelyulesi vagy szinesedesi folyamatot Loki figurajaban. A film nyiltan arra alapoz, hogy Loki a ket film kozotti idoben megbocsajtott, es a szeretet ujra dominal benne, akarmilyen ravasz es hutlen is emberekhez vagy ugyekhez. A figura, mint ahogy az egesz film, ala van rendelve egy nagyon feszes scenarionak, amely a melysegek elkeruleset tuzi ki celjaul. Akarhanyszor lelekrajzba mennenk el, a sceario mar visz is minket tovabb: vagy valami humoros, jol megirt parbeszeddel, vagy egy masik jelenettel. Lokinak a masodik reszbol megismert bohoc-ene ket jelenetben el is van tulozva. Ennek ellenere Tom paradezik: olyan legies es habkonnyu, hogy a kovetkezo pillanatban akar madarkava is valtozhatna es elrepulhetne; hihetetlen energia van abban amit csinal, pontos a mimikaban, mozdulatai pedig meg mindig a szinpadrol jonnek. Elegans, frappans, oszinte, gyonyoru, szeles mozdulatokkal, kimondott szinpadi felallassal (hala Tomnak, a fel vilag tudja, hogy kell fekvesbol elegansan felallnil kamera elott!) es imadja a szerepet ami szinte a borehez ragadt. Thor szinesedik kisse, de neki is a komikus hos resz jut.

A ritmus hibatlan, de minden ala van rendelve. A zene kivalo es meglepo (minthogy a Marvel sokszor ertelmetlen, eszetelen metallal operal) akar a Led Zeppelin dalra a bunyos reszeknel, akar a tobbi reszere gondolunk. A scenario iroi ugyesen keretbe foglaltak es megforditottak nehany dolgot, de annyira halvanyan latszik csak, hogy csak szakemberek veszik eszre: Loki nyiltan ostobanak mondja batyjat (minden filmben legalabb egyszer neki is elmondja igy vagy ugy), mig a Thor 3 az ellenkezo mondattal vegzodik: "Remek otlet! Meg toled is, Thor! " A harom film alatt Loki visszautasitja a visszaerest a szuloi hazba, megtagadja az egesz csaladot (nem vagy a batyam! a te apad!), Thor minden erovel azon van hogy kibekuljon occsevel es azt haza terelje a szuloi hazba, most, a negyedik reszben azt mondja neki: "Talan jobb lenne ha soha tobbe nem talalkoznank", amit, bar Loki mindig mondott, hirtelen rossz neven vesz. A film tele van ilyen kikacsintasokkal; es apro megjegyzesekkel amik nagyon is fontosak, de annyira gyorsan elmegy minden komolynak indulo jelentben humorba, hogy a kozonseg donto tobbsege eszre se veszi. Ugyanigy van ez a szojatekokkal aminek egy reszet meghagytak angol-francia viszonylatban es a kozonseg elkeseredetten nem reagalt. Az egyetlen szojatek amivel sikerult a nem tul vajtfu nezokozonseget megutni, a kalapacsos volt. Thor kalapacsat Hella osszetori, mire Odin azt mondja a fianak, hogy a kalapacs csak az erot segitette kanalizalni, Thor attol meg a villam istene, kalapacs nelkul is. "Vagy a kalapacsok Istene vagy?!" Kerdezni cinikusan; amit franciaul ugy lehet forditani hogy a gyagyak istene; minthogy a kalapacs szot a gyagyakra is hasznaljak. Ez jopofa, ha tudjuk hogy Thor valoban nem egy eszleny.

A film gyengeje, hogy nem enged meg semmifele erzelmet; csak Tom csempeszik bele mégis egy keveset; senki mas. A film felenel Odin meghal, de a rendezesnek a szeme se rebben (a tesok jelen vannak), es olyan gyorsan napirendre ter felette, hogy a nezonek lelegezni is alig van ideje. Raadasul kozli a sracokkal, hogy van egy noveruk, aki a halal istennoje, de akar meg se probaljak megallitani, mert erosebb mindkettojuknel; le fogja rombolni a Asgard-ot, majd a tobbi bolygot is. De sebaj sincs, a fiuk a rendezes szerint gyonyoruen napirendre ternek efelett (es Thor ugy kezd el bunyozni Hellaval, mintha apuci a falnak beszelt volna. Loki szerencsere esznel van es megakadalyozza.) A masik, nehezebben felrohato dolog hogy mint minden film 15 eve, koppint egy szalat a Gyuruk urabol ( az asgardi nep menekuleset), es egyet a Harry Potterbol, arra szamitva hogy a kozonseg "nem ugyanaz mint akkor", ami eleg olcso mentseg, de mégis mindenki el vele. Ami pedig a Gyuruk urat illeti, ketten is jatszanak a stabbol a Thorban (Karl Urban es Cate Blanchette, raadasul a legtobb jelentben egyutt jelennek meg).

Mindent egybeveve a film egy kivalo csaladi mozi ahol akkor sem unatkozol (tulsagosan), ha nem lattad az elozo reszeket; hianyt erzel azonban ha Lokit dramai melysegeben akarod latni. Hibatlan ritmus, kivalo rendezes, profi szamitogepes technika es jol passzolo zene; egy film, amin lehet nevetni is, de elorebb viszonylag kevesse mozgatja hoseinket.