(Ez az egesz bejegyzes zarojeles, nem is fontos; illetve eppen ez a fontos talan az eletben. Szerencsere hiszek Istenben, ez akadalyoz meg abban hogy annak kepzeljem magam; ezert aztan nem hiszem, hogy en vonzottam volna be, de

 Szypy helyere jott egy ra nagyon hasonlito srac. Egbekiallto hogy csak nekem tunik fel. Ovakodom barkinek elmeselni. Nevezzuk J.nek. Epp ugy huszonharom eves, epp ugy onkentes volt egy kereszteny misszioval, csak o Sziriaban, a borzalmak es haboru kellos kozepeben, mig Szypy Madagaszkaron. Egyetemet vegez es gyakorlatra jelentkezett hozzank. Kulsoleg is hasonlit Szyp -re, de annak hanyag eleganciaja es borongos lelki kuzdelmei hianyoznak belole. Helyette nyitott es naiv, tunderi kis pofija van, szeles valla es nyalcsurgatoan csinos feneke. Es athato, fuzold szeme. Nekiallt asztalt csinalni- mint ahogyan az elso csapatet Szyp csinalta meg. J. megszerezte a tervrajzot es nehany nap alatt ott allt az uj asztal a masodik csapat szalonjaban.

Tegnap, mikor a csapattal ebedeltem, es a kavemba tejet akartam onteni, kivette a kezembol es megszagolta hogy nem romlott -e meg. Ez utobbi sok volt mar az en gyenge noi szivemnek, de azert... 

Szyp esetebol tanulva probalok ezer meter tavolsagot tartani a szivemben, mikozben persze dolgoznom kell vele, tehat kotelezoen kozel allok hozza. De nem, nem engem meg magamnak megegyszer az ilyen jellegu storykat. 

Zarojel bezarva. )