A huseg margojara (nem, nem errol szol a bejegyzes)

...nagyon reg nem irtam.

Irthatnek a Karacsonyrol (de inkabb ne!), es persze a tunemenyes Guardie-rol. Guardie nem bejegyzest vagy fejezetet; konyvet erdemelne az okossagarol, aranyossagarol es arrol ahogy megertette, hozzam hasonloan, hogy mikor mi all az erdekeben.

A legjobban mégis a munka az, ami a bennem levo jovest-menest kifejezi. Mostmar egy  eve, hogy megnyitottuk az intezmenyunket, es egy eve hogy ismerem azokat a kollegakat akik velem egyutt vagy eppen utanam erkeztek (en voltam a harmadik az egesz csapatban; ma husz korul vagyunk; es otvenen leszunk mire mindent kialakitunk).

Nagyon erdekes csapatokat alkotunk, erdekes emberekkel (erdekes hogy ez egy ember!), es elkepzelem ahogy Isten nevet vagy a fejet csovalva nez le rank, ha egyaltalan torodik velunk, de azt hiszem, voltakeppen igen, mint mindenkivel.  

Irdatlanul kicsik vagyunk es a pancsolunk egy kicsi pocsojaban, mi emberek. Mindenki taktikazni probal, tobbe- kevesbe tisztessegesen vagy tisztessegtelenul, gyengen vagy eroszakosan probaljuk kicsikarni az eletbol amit lehet.

Ha csak a vezeto csapatra, negyunkre (otunkre a titkarnonkkel akinek jocskan van mindenben szerepe, ha informalis is) gondolok: a kezdeti nagy szovetseg fiatal igazgatonk es M. kozt meggyongult es neha bunyoba csap at. M.nek volt helye azonnal, mert o erkezett masodiknak; mindent megtett hogy ne tartozzak bele szerelmes kettesukbe. M. szemfenyveszto, de abban nagyon ugyes. Meglehetosen sok konkret tudasa van amit az egyetemen tanult meg; ezeket a leglatvanyosabb pillanatban bedobja. Nem feltetlenul amikor kell; mert az elsodleges tudasa sajat maga eladasarol szol. Ekozben pedig frusztralt. Diplomaja szerint igazgatonak kellene lennie de nagyon fiatal, remesen eroszakos, nyiltan es hatulrol is alaas embereket. Isten mentsen tole mindenkit hogy hatalmat kapjon. Ha valamit nem tud, hat meggyozoen bloffol. Erdek szerint ide-oda tancol, es nem dolgozni szeret hanem dolgoztatni. Nem veletlenul veszi korul magat tobb gyakorlatossal, akik ugralnak neki; az eredmennyel pedig szerenynek tunoen villant amikor mindenki jol latja.  

En ennek nagyjabol az elletetje vagyok. Csak azt mondom amiben biztos vagyok. Ezert sokszor kevesebbet, mint amit tenylegesen tudok. Szeretek inkabb megegyszer utana nezni. Nem keresem a feltunest es a kettes kapcsolatban jobban tudok ervenyesulni tudas szempontjabol, es jobban tudom befolyasolni az illetot. Egy csoportban eleg egy rosszindulatu ember, szetverhet mindent amit csinalsz. Tanultam a csoportokat kezelni, sokkal tudok is banni de az aljassag ellen nehez orvossagot talalni- egy aljas ertekrendszerint mukodo csoport rovid uton kivegez egy vezetot. A csoport hal ' Istennek csak ritkan tudja, micsoda hatalma van. Szamit nekem, hogyan kommunkalok a masikkal, azt akarom hogy nyertes-nyertes jatszmat jatszunk; M- el ellenetetben aki ezt a mufajt nem is ismeri. Lassan felorlodik az egyre vadabb ellenallason; szovetsegese csak E, titkarnonk, aki valami miatt rettentoen elfogult vele. Frusztraltsagahoz az is hozzajarul, hogy rovid ido alatt ketszer vetelt el; es rettenetesen szeretne gyereket.

D. kollegam aprilisban erkezett. A problemakat mindig meg-es vegighallgato, mindent racionalis alapokra helyezo, E szerint kisse merev D. halalra idegesiti magat fonokunkon. A leheto legkisebb kihagas, elfelejtes, hiba is bosszantja es alkalom szamara arra, hogy ravilagitson fonokunk alkalmatlansagara (amelyben az egesz csapat egyert egyebkent). Nem veletlenul: mindennek eleg komoly kovetkezmenyei voltak, hiszen egy kezdo dolgot akarukn felepiteni. Honapokon keresztul kivont karddal harcolt ellene es ugyekert, mig az alapitvany vezetoje le nem allitotta. Azota neman szenvedve soproget gondtalan, eretlen es a feladatara szinte tokeletesen alkalamatlan fonokunk mogott, probalja elsimitani a hibak hullamait.

Ami draga fonokunket illeti, rettentoen fiatal es ez az elso szakmai tapasztalata, tehat az lenne a csoda ha minden siman menne. A baj szerintem ennel melyebben is gyokerezik; megpedig jellemhibakban.

Fonokunk ugyanis merhetetlenul gyava. Barki elott terdre borul, vagy a csata kozepen elmenekul, de csak a sajat irhajat menti, en meg allok ott a hadsereggel kapitanykent es nezem ahogy olyan gyorsan eltavozik hogy kondenzcsikot huz maga utan. Raadasul ha az amugy megbeszelt harcba viszem a csapatomat nelkule, kepes engem hibaztatni. Menekulnom kellett volna vele. Miutan sajnos az en szotaramban a told le a gyatyad az ellenseg elott kifejezes csak nehany honapja szerepel, ez a magatartas nem megy nekem, vagy csak fogcsikorgatva. Rahagyni rahagyom az emberekre a hulyeseget, de a csatat csak nagyon ritkan adom fel amig ki nem buliztuk, amit ki kellett, vagy legalabbis ahhoz hasonlot. Valamilyen eredmeny nelkul nem hagyok el csatateret. Semmi erzeke a stragegiahoz es a meg altalam kitervelt es altala jovahagyott strategiat sem kepes alkamazni vagy kivitelezni. Meg elmeletben sem akar hallani az ero alakalmazasarol: keptelen nemet mondani vagy valamit utasitasba adni. Hihetetlen dolgokat nyel le a hamis bekeert, amiben aztan mindenki azt csinal, amit akar. Mi, tobbi vezeto meg csak allunk es bamulunk ra. Mégis hogyan teremtsunk rendet, ha o engedelyezni a kupit? Mégis hogyan vegyuk ra a csapatainkat hogy megfeleljenek barmilyen elvarasnak, ha az igazgato nem tamaszt egyet sem? T. tokeletesen magamra hagyott ezzel a kerdessel, Viszont fel tolem. Erzi hogy atvennem a hatalmat, ha lehetne. Elemezni mar nem elemzi a helyzetet, azaz nem erti, hogy azert megyek elore a csatasorban, mert valakinek kezbe kell vennie a dolgokat; nem feltetlenul oriasi orom vasarra vinni a boromet az elso sorban (illetve igen, de ez most mas kerdes),  fele annyi fizetesert mint amennyiert neki kellene. Es brutalisan jellemzo jellemvonas: T. vadaszik. Fegyverrel a kezeben, semmit nem kockaztatva elet es halal ura akar lenni, de semmifele megkuzdesre nem alkalmas. Egy igazi vadasz szamomra nem latcsovel lesi es messzirol gyilkolja az allatot; hanem puszta kezzel kuzd meg vele (es persze sok esetben eselye sincs). A vadaszat es a vadaszok olyan jogokhoz akarnak hozzaferni, ami nem az ovek. Csak a sajat eletukkel rendeleznenek, mégis maset is akarjak birtokolni. Ha ez csak puszitassal kivitelezheto, hat legyen igy. A hatalom megszerzesenek es gyakorlasanak ez a legaljasabb, semmifele rizikot nem tartalmazo modja.

Egyebkent erheto hogy szereti a hatalmat. Nincs meg egy ilyen eles, ket oldalon vago fegyver, mint a hatalom. A hires harmasbol a penz a nyomaba sem er, de meg a szex sem, pedig ez utobbinak igazan mindene megvan amire a vonzashoz szukseg lehet. A hatalom a legkonyortelenebb, leggyonyorubb csapda amibe ember valaha beleeshet. Valojaban minel jobban vagyik ra valaki, annal kevesbe jo ha van neki. J.K.Rowling eppen errol ir a Harry Potterben, amikor az elso reszben Voldemortnak nem sikerul megszereznie a Bolcsek Kovet, amely valojaban hatalom - szimbolum. Dumbledor magiaja szerint a ko csak ahhoz kerulhet, aki nem vagyik ra. Harryhez eppen azert kerul a ko, mert nem akarja semmire hasznalni. 

T.messze all attol hogy megertse, a hatalom szolgalat. Pedig a Biblia csodalatosat ir errol: a kicsiknek megbocsajtatik, de akik iranyitanak, szigoruan lesznek megitelve.

Es mégis. Felelme ellenere T. veszedelmes fegyvert adott a kezembe. Talalt nekem egy coach ot, es nem is akarmilyet. Az otlet emogott, hogy teljesen atveszem a csapatok iranyitasat hivatalosan is. De nem a helyebe lepve-hanem alatta, mint eddig. A coach egy nemzetkozileg elismert, hatalmas alapitvany (50 orszagban vannak intezmenyei fogyatekos emberek megsegitesere) egyik aganak volt az igazgatoja 15 evig. Egy oszinte, kemeny, mindenfele kepmutatast mellozo, gascogne -i ferfirol van szo, aki nagyon rafinalt es kifinomult. Ugyanakkor kepes meghallgatni es erdemben reagalni mindenre, amit elmondok neki. Kapcsolatunk mellesleg T.miatt nagyon rosszul indult. T. ugyanis azert hivta ot segitsegul, mert gyavo volt megmondani nekem, hogy az allasom olyan formaban mint most, nem letezhet tovabb. Mint magyarazta, kulso megfigyelot akart. De meg ezt sem volt kepes megmondani nekem o maga: az alapitvany igazgatojara bizta, aki aznap hivott fel, mikorra a randevu ki volt jelolve. A telefonhivas utan fel oraval B. ismeretlenul megjelent az irodamban. Ket orat beszelgettunk, amikozben B. tulajdonkeppen finoman atalt az oldalamra. Utobb elmondta, hogy meglepte az oszintesegem es a problemak, amiket kifejeztem atfestettek a kepet. "Hogy mennyire nem maga tehet a kialakult helyzetrol...az annyira igaz, hopgyha akarja, meg akar vissza is jovok direkt elmagyarazni! " Azt javolta, dolgozzunk egyutt. T. belement. Ahogy haladunk elore, egyre tobb dolgoba engedek neki belaltasat, de nem mindenbe. Megtanitotta nekem, hogyha tullepem a confort zonamat, fegyverrel a kezemben tegyem. Minel jobban fel vagyok keszulve ennek tullepesere, annal messzebb jutok. Fegyver nelkul azonban maradjak a zonaban. Azt is megtanitotta hogy meg kell erositenem a masikat a konfort zonajaban. Ha azt akarom, hogy T. ramhagyjon dolgokat, erositsem meg abbeli hiteben, hogy ez neki lesz jo es neki van erre szuksege. Gyozzem meg rola, hogy nem esik hiusaganak, igazagatoi tekintelyenek baja, ha en megyek az elso sorba. Szerinte nem az az elso erv, hogy masoknak miert jo, ha barmit igy vagy ugy csinalunk. Az elso erv az, hogy miert jo a szovetsegesemnek, ha szovetseget kotunk. Arra is hosszan kitertunk hogy jogom van elvarni valamit valakitol, akkor is, ha az a fonokom. Nevezzem meg pontosan, mikor es milyen helyzetben pontosan mire van szuksegem, minek az eleresere. Taktikakat tanit. Ha valamirol alku folyik, erdemes tobb embert kivalasztani az ertekezlethez; ilyen vagy olyan beallitodasuakat es kommunikaciojuakat. Ha mar nincs targyalas, egyvalaki kepviseli az erdekeket, es nem nyitjuk meg a targyalasi csatornakat. Nem ulunk le egy asztalhoz veluk, megmondani nekik egy zart dontest. A targyalas onmagaban is lehet taktika: elhitetem a masikkal, hogy meg van remeny valamire, ha valami javul- de a mostani allas szerint a dolog remenytelennek latszik. Holott ezekben az esetekben a dontes mar megszuletett. Megtanit arra hogy felismerjem a kulonbozo tipusu embereket, akikhez mindhez mas-mas managgelesi modszer alakalmazhato, es mas -mas kommunikacios feltetelek. A altalam megcsinalt teszt szerint leader vagyok, olyan, aki "addig ugral a farkan amig a tobbieket is magaval ragadja", mondanak nehanyan a csaladbol.

De mindent egybeveve a "jo" tulajdonsag aminek a legkevesbe vettem hasznat az eletemben: a huseg es a lojalitas. Soha, senki nem ertekelte, hogy nem arultam el es az emberekben fel se merult hogy ne aruljanak el ha eppen az allt erdekukben. Egy ideje kezdem erezni a hozzaallasomon, amirol Szep 2010 ota gyozkod. A kozben oszulni kezdo, szemuveget azota tobbszor lecserelo, de meg mindig szexi ingeket hordo Szep vert izzad hogy "megertsem": nem tartozom senkinek semmivel. Nem tartozom huseggel, lojalitassal embereknek akikkel a sors osszehoz. De adhatok nekik ilyesmit, ha akarok. Husegesnek lenni azonban csupan ugyhoz kell lenni-neha. T iranyaban sincsenek illuzioim, de a huseg se fog felvetni tobbet, se hozza, se mashoz. Elsosorban a sajat pecsenyemet sutogetem, bar nem igy indult az elet; inkabb ugy hogy torodjek mindenki massal csak magammal ne. Es ha el kell arulni T.-t, nem fogok tul sokat ragodni rajta. Inkabb az ugyhoz leszek huseges, amiben hiszek.