… Ahanyszor az ember egy uj munkahelyen dolgozik, ismeretlen vilagot fedez fel.
Hiaba ismered a szakmadat, a legtobb valamire valo munkanak annyi aga van, hogy hosszu eveken keresztul fedezed fel kulonbozo oldalait. Ezek a munkak raadasul allandoan mozgasban vannak : a torvenyek, az eszkozok, a vegrehajto rendszerek.
De nem csak a szakmad uj, ezredik arcarol van szo.
A kapcsolatok rejtett halozatarol van szo bizonyos ertelemben, az erdekek menten amiket ertekeknek alcazunk.
Megismetlem a kulcsot : a tarsadalom ; vagy legalabb a egy resze altal elfogadott, nemes ertekek menten cselekszunk es kiuritjuk az ertekeket a tartalmukbol hogy a sajat erdekeinket belejuk csepegtessuk.
Franciaorszagban az alapitvanyoknak es egyesuleteknek eleg komoly hatalmuk van, mert az allam nem tudja sajat maga megszervezni a szocialis halot. (Igen, atkozott szocial- politikai ertekezes kovetkezik…de nagyon leegyszerusitve) Ezert az allam lefektet egy rendszert amely az igenyeknek es a szuksegeknek felel meg (neha jo nehany ev kesessel anyagi vagy mas okbol kifolyolag), egy apro reszet megvalositja, azaz kihelyez alap szerevezeteket a terepre ; majd az osszes tobbit alapitvanyokra/egyesuletekre bizza. Ezek palyazatokat nyernek majd allami es magan-tamogatasbol letrehozzak az intezmenyt, szervezetet, stb. Az allam ellenoriz. Gyermekvedelemben pl a szocialis munkasok a Csaladi Ugyek BIrosaganak, s azon belul a Gyermekvedelmi Biroknak referal minden egyes vedelem alatt allo gyerekkel kapcsolatban.
Hagyomanyosan azt szoktuk mondani Franciaorszagban, hogy nincs penz a szocialis agazatban ami abbol a szempontbol igaz hogy az erdemeny nem merheto penzben vagy csak sokkal kesobb es nagyon atvitten. Az eredmeny, ha van, osszesegeben az egyed eletszinvonalat, illetve talan csak utodainak eletszinvonalat emeli. Ez persze visszahat a tarsadalomra, de merni penzben csak nagyon megkozelitoleg lehet. Tehat : nem hozunk penzt az allamnak.
De hogy nem lenne penz a szocialis munkaban, az nem igaz. Rengeteg penzt ad az allam a raszorulok tamogatasara, aminek egy nagy reszet elfecsereljuk ; sokszor egyebkent jo szandekkal. Masszor jut is marad is alapon ellopjuk.
Mit jelent az, hogy elfecsereljuk a penzt ebben a munkaban ? Eloszor is azt, hogy nem jo modon tamogatunk raszorulokat. Egy tipus-pelda amit szemelyesen lattam : a gyerek vedelme szempontjabol az anyat es a gyereket elhelyezzuk egy anyaotthonban. A megye kiutalja az ellatasra a penzt : az adott anyaotthonnak 7000 eurot havonta (amit azert elfogadnek fizetesnek en is…). A csalad elkoltozik. Az anyaotthonban haromszor hat honap alatt az anyanak meg kell alkotnia, ki kell talalnia, hogyan csinalja meg magat es az eletet ugy, hogy a gyereket is el tudja latni. Ebbe rengeteg dolog tartozik bele ; mivel a fiatal nok legtobbje Afrikabol menekul, 16 eves, nemi eroszakbol szuletett gyereke van, a szuleit a szeme lattara oltek meg. Eljonnek egy europai orszagba ahol nem beszelik a nyelvet. Egyetlen erdekervenyesitesi eszkozuk az orditas valami kevert nyelven. Tehat csodalatos es orult nehez munkat lehetne es kellene veluk vegezni, de a szakembereknek nevezett elolenyeket egyaltalan nem erdekli a csalad. A gyereket a no agyon is verheti, a szakember nem fog vele foglalkozni. A csalad magara van hagyva, tulajdonkeppen csak teto van a feje felett.
A masik pedig, amire az elso nehany sorban ki akartam lyukadni : a jut is, marad is lopas. Ugyeskedes, mereszelne igy nevezni az exem (aki magyar), pozitiv hangnemmel ; mert ugyebar aki elegge ugyes annyira hogy lopjon masok zsebebol, az miert is ne tenne. Nos, ez az ugyeskedes mint attitud a franciaknal nem igazan nepszeru mint hozzaallas, de – az nepesseg bizonyos koreben kimondottan gyakoroljak.
Franciaorszagban a vilag minden tajarol elszarmazott emberek elnek akik magukkal hozzak a kulturajukat : nem feltetlenul a gulyas levesre gondolok, hanem az attitudokre, hiedelmekre, a neplelekre. A mely gyokerekre.
Igy aztan Franciaorszag egy kicsiny resze szentul meg van gyozodve, hogy boszorkoanyok es varazslok marpedig leteznek ; ezek feltamasztjak a halottakat akiknek ezentul oket kell szolgalniuk. Meg vannak gyozodve hogy a szerelmet elerhetik, ha a guruhoz mennek kotesre; es meggyogyulnak a rakbol a helyi kommunauté papjanak kremjevel. Ok Haitibol es a karib-tengerekrol jonnek. Foleg Haitin az orvoslasra es orvosokra nincs eleg penz, ezert tevedesbol eltemetnek ajult embereket. Amikor azok magukhoz ternek, nem leteznek egy amugy is kaotikus adminisztracio miatt (hiszen halottak !), a csalad pedig meg van rola gyozodve hogy egy feltamadott halott, azaz egy zombi jon haza. Eluzik ot, ezert aztan kenytelen ahhoz csapodni, aki legalabb ad neki enni-igy lesz aztan egy ugymond varazslo szolgaja. Igen- igen, ez meg sok helyutt letezik e kicsiny bolygon 2017-ben. Talan nem kell reszleteznem, hogy bamul egy europai a jobaratjara/kollegajara/szomszedjara aki autot vezet, hutoszekrenyt szerel, kivaloan beszel franciaul, minden kulonosebb problema nelkul intezi az adobevallasat, de kozli hogy a fiat megkototte egy zombi no, es ha el akarjak tavolitani a csapast, ki kell oldozni a kotest.
Egyszer dolgoztam egy mauritaniai, mellesleg tunemenyes muzulman novel, aki kikonyorogte az intezmeny igazagatojatol, hogy hozhasson valami gurut a hazhoz, mert Dzsinnek kisertik ot. ( A muzulman vallas a Dzsinnek gazdagon lakott terulete ; a demonok megfeleloi.) A Dzsinnteleites megtortentevel megnyugodott es kenyerre lehetett kenni.
Franciaorszag tehat gyokerek szerint is tagolodik. Egy masik tagolodas a szakmak szerint tortenik ; valamint munkateruletek szerint. Es itt jonnek ezek a bizonyos rejtett halozatok.
En egy olyan helyen dolgozom ami minimalis tamogatast ker az allamtol es adomanyokbol el. Es csak bamulok, kik tamogatnak minket es milyen polip-modra agazunk szet a fold felszine alatt. KOzunk van a politikahoz es az egyhazhoz is. Annak az idos milliardos holgynek, akitol maga Sarkozy a kampanyahoz anno penzt csalt ki, van egy alapitvanya aki penzel minket ; es ez akkor derul ki szamomra (aki pedig a negy vezeto kozul az egyik !), amikor a mamut-alapitvany igazagatoja bekopog az irodamba ! De a multkor veletlenul azert kicsuszott a fonokom szajan hogy az ersek jon majd ebedelni hozzank. Egyszer mikozben D. -vel bekesen majszolgattuk a szendvicsunket valamelyik delben, beallitott egy otven koruli, ragyogoan oltozkodo no. Olyan minosegu, remek izelessel megvalasztott ruha es kiegeszitok voltak rajta hogy szo szerint tatva maradt a szam. A gyuruje kerulhetett annyiba, mint az en fizetesem tizszerese. Erdeklodve neztem ra a szajambol felig kilogo paradicsom mogul, mire mondta hogy nem kell felallni, csak megnezni, milyen az a hely aminek az epitkezeset tamogatta. Kiderult rola azert idovel, hogy a legluxusabb francia aruhazlancnak az igazgatoja. Az igazgatonk maga se tudja, mikor ki latogat meg minket (ezert aztan alljunk mindig keszen !), mert ezeket a megmozdulasokat nem o szervezi hanem az egesz egyesuletnek az alapito igazgatoja, egy mindenkire mosolygo, szamomra tulsagosan sima ferfi. Az o novere lett egy baleset kovetkezteben nagyon sulyos agyi serult. A ficko remek tulajdonsaga, hogy mindenre ki tudja csikarni a penzt : az en terveimre is, amik kozvetlenul erintik a rank bizott fogyatekos embereket. En meg nem szegyenlem mondani, mire lenne szuksegunk, sot, harcolni is kesz vagyok ezert, minthogy nem nekem szemelyesen van a dolgokra szuksegem, hanem tenyleg a raszoruloknak. Nem azert irom le mindezt mert imponal nekem, mert hogy eppenseggel nincsenek se pozitiv, se negativ erzelmeim ezzel szemben. Leginkabb meg vagyok lepodve, kik fordulnak meg nalunk : magasan levo politikusok (a leendo elnok haromszor igerkezett be es aztan mondta le a latogatast), egyhazi szemelyisegek, tozsdecapak. Egy jo reszuk valoszinuleg penzmosas celjabol is tamogat minket.
Mi vagyunk a jo ugy, a lelkiismeret-moso, de hal’istennek meg vagyunk itt sokan, akik probaljak ujra es ujra teletolteni igazi tartalommal, amit csinalunk.
